Összes oldalmegjelenítés

2013. március 30., szombat

14.Rész



-Mond.-mosolygott.
-Hát őő.-ismét csak nyöszörögtem.
-Ugye nem zavar ha ide költözöm egy darabig?!-kérdezte mosolyogva, amiben én olyan szinten elmerültem hogy kikapcsolt az agyam. Nem hallottam semmit, csak néztem a gyönyörű szép szemeit, csak néztem a mosolyát ám hirtelen megpuszilt. Észhez tértem.
-Meddig nem voltam itt?-kérdeztem.
-Háát, elég sokáig. És ne haragudj, a puszi csak azért volt, hogy megint adj életjelet.-nevetett.
-Csak.-suttogtam szomorúan.
-Tessék?!-kérdezte.
-Ja semmi.-mosolyogtam.
-Akkor jó. Na és miről szeretnél velem beszélni?!-kérdezte tőlem.
-Hát, igazándiból arról, hogy lenne-e kedved jobban megismerni egymást.
-Igen persze, izgi dolognak hangzik.-mosolygott.
-Oké.Ki kezd?!-kérdeztem.
-Kezdj te. Kérdezz tőlem és én őszintén válaszolok.-mondta.
-Okéé. Öhm...eddig hány barátod volt?!
-Őszintén?! Komoly kapcsolatom csak kettő volt. Rövidebb meg csak egy. De éppen elég volt az is ...
-Miért?!:O
-Hát hosszú sztori. A srác mindig megvert, szidott...
-Te ezt mind átélted hol ott meg sem érdemelted?! :O
-Igen. De már nem izgat. Új életet kezdtem. A srác börtönben van ez miatt, szóval, nem tud bántalmazni soha többé, mivel életfogytiglant kapott. De nem csak az én bántalmazásomért. Lopott, bankot rabolt. De min ezt azután hogy szakítottunk. Persze kivéve a bántalmazást. Még mindig meg van az  egyik sebem.-mondta majd megmutatta a bokáján lévő elég nagy sebet.
-Nagyon sajnálom.-mondtam szomorúan.
-Hát köszönöm, de....lényegében már megszoktam hogy mindig üt. Már..már olyan szinten bántalmazott hogy a hajamtól fogva húzott végig a földön. Persze amikor vissza ütöttem akár milyen erősen is mindig elkezdett fojtogatni. Szóval nem nagyon tudtam védekezni.
-Úristen, te miken mehettél akkor keresztül..-mondtam.
-Hát... már többet nem fogok. Legalábbis remélem. De oké most én jövök. Öhhmmm...tegyyük fel hogy van egy híres barátnőd. Nagyon szereted, de ő ezt nem annyira szóval viszonozza de nem ANNYIRA...elhagynád egy átlagos lányért?! Aki igazán szeret téged, aki igazán megbecsül?!
-Persze. Vagy is hát nem csak otthagynám. Megbeszélném vele a dolgokat. És utána ha le van rendezve utána egy kis ismerkedés, aztán lecsapok.-mosolyogtam.
-Hahaha.:) Oké, most akkor megint te jössz!mondta.
-Nem bánod ha kipróbálok rajtad valamit?!
-Okéé.-mondta kicsit meglepetten.
Közel hajoltam hozzá és egy enyhe csókot leheltem a szájára, többször is egymás után.
Pár percig néma csend. A csendet a többiek törik meg.
-Hé skacok, nem akartok lejönni medencézni egyet?!-ordibáltak fel az emeletre.
-Nos neked van kedved?!-kérdeztem Carrie-t aki válaszol bólintott egyet.
Le siettünk a többiekhez. Louis, Niall, Harry már a medencében voltak csak Lucy és Zayn nem. Gondolom azért mert ők mennek majd a randira pár perc, vagy óra múlva, ezért nem akarnak vizesek lenni. Kimentünk az üvegajtón, majd ruhástól bele ugrottunk a vízbe. Lényegében elvoltunk magunkba, nevettünk sokat, viccelődtünk, és gyerekeskedtünk.
*Lucy szemszöge, az én szemszögem*
Zayn behívott a lakásba, és megcsókolt. Vissza csókoltam amire ő elmosolyodott a csók közben. Amikor már befejeztük a smacizást elkezdtünk készülődni a randira. 1 óra alatt kész is lettem ami igazából elég nagy ritkaság, de most össze kaptam magam. A randira ezt a ruhát és a kiegészítő(ket)  választottam magamnak:

*A ruha,a cipő és a kiegészítők*
Még egy kis sminket dobtam magamra majd bejelentettem hogy kész vagyok. 
Zayn is nagyon dögösen nézett ki. Amikor meglátott úgy nézett rám mint aki egy álomvilágban van jelen pillanatban.Ettől mosolyra húzódott a szám.
-Te mese szép vagy.-nézett végig rajtam egy nagy mosoly kíséretével.
-Köszönöm, te is nagyon jól nézel ki.-jegyeztem meg. 
Elindultunk. Zayn egy limuzint hívott nekünk, hol ott van kocsink. Azt mondta hogy így romantikusabb az egész. Végül is igaza volt. Beszálltunk a limuzinba majd elindultunk. 
-És hova megyünk?!-kérdeztem tőle.
-Azt majd meglátod. De mindenesetre remélem tetszeni fog!!-adta a választ.
-Ne aggódj, biztos hogy tetszeni fog.-mosolyogtam. 
A limuzin egyszer csak lassítani kezdett. Megérkeztünk. Kiszálltunk a kocsiból és a látványtól nyitva maradt a szám, a szemeim nagyra nyíltak,  és csak álltam mereven a gyönyörű szép helyet bambulva. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése